„HEGYALJA KAPUJA”

Mozgáskorlátozottak és Fogyatékkal Élők Egyesülete

helpme-v12-slide2

Címünk:

3900 Szerencs, Rákóczi út 94.

Fogadó órák:

Kedd: 8 – 12 óráig
Szerda: 8 - 12 óráig

Telefon fogadó napokon: +36 47 361 682

A HEGYALJA KAPUJA MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÉS FOGYATÉKKAL ÉLŐK EGYESÜLETÉNEK

2017.05.02.-ai módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt hatályos

A L A P S Z A B Á L Y A

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

  • Az egyesület neve: „Hegyalja Kapuja” Mozgáskorlátozottak és Fogyatékkal Élők Egyesülete
  • Az egyesület rövid neve: „Hegyalja Kapuja” Mozgáskorlátozottak Egyesülete Szerencs
  • Az egyesület székhelye: 3900 Szerencs, Rákóczi út 94.
  • Az egyesület működési területe: kiterjed az ország egész területére és kiemelten Szerencs és Tokaj városok vonzáskörzeteire.
  • Bélyegzője: 65×15 mm-es téglalap alakú, amelyben az egyesület rövid neve szerepel a 34 mm átmérőjű körbélyegző. Felirata: „Hegyalja Kapuja” Mozgáskorlátozottak Egyesülete Szerencs. Középen a mozgáskorlátozottak emblémával.
  • Az Egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) tagegyesületeként elfogadja a tagságból eredő kötelezettségeket, gyakorolja a tagsággal együtt járó jogokat és részt vesz a MEOSZ feladatainak megvalósításában.
  • Az egyesület elsődlegesen gazdasági célra nem alapítható.

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJAI, FELADATAI

 

  1. Az Egyesület alapfeladata:

A fogyatékossággal élő, ezen belül elsősorban a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételét segítő, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képviseletét, szükség esetén védelmét is ellátó, civil szervezeti keretek közt működő segítség, támogatás nyújtása, melyet a társadalmi gondoskodási és ellátó rendszer mellett, leginkább az ugyanezen hátrányokkal élő emberek által létrehozott civil szervezetek segítségével és közreműködésével kaphat meg.

 

  1. Az egyesület működésének alapvető célja

A fogyatékossággal élő, de különösen, a mozgáskorlátozottság, következtében tartósan fogyatékossá való emberek érdekeinek megjelenítése, képviselete, szükség esetén védelme, számukra szolgáltatások szervezete és nyújtása.

E célok megvalósulása érdekében meghatározott további alapcélok.

  • A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támaszt, továbbá a társadalomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs és rehabilitációs segítség nyújtása.
  • Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének elősegítése és működtetése, fogyasztóvédelem.
  • Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló szociális, képzési, egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése.
  • A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, átképzés, felnőttképzés, a rehabilitációs célú foglalkoztatás területén.

 

C.) Az egyesület feladatai

  1. Együttműködés a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a mozgásszervi gyógyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szakmai személyzetével, a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetése, az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó információk terjesztésével.

2.Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szakmai tapasztalatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sorstársak rehabilitációjához elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek, segédeszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédeszközzel való ellátásának, társadalombiztosítási rendszer által történő támogatását.

  1. Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgáltatások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalombiztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik.
  2. Az Egyesület a közérdekű, közhasznú feladatainak ellátása érdekében intézményeket, nonprofit közhasznú gazdasági társaságokat, illetve alapítványokat hozhat létre. Az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó javaslatot az Elnökség előterjesztése alapján a Küldöttgyűlés hagyhatja jóvá.
  3. Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tartósan fogyatékossá váló emberek egészségügyi, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának elősegítésében, a sorstársi tanácsadás, az információszolgáltatás, a közösségi rendezvények, kulturális, művészeti, szabadidősport, szabadidős programok, kiadványok, tanácskozások készítése, továbbá a személyes meggyőzés, az interperszonális kapcsolatok és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazásával.
  4. Érdekérvényesítő, érdekvédelmi közfeladatok ellátása a tartósan, súlyosan fogyatékossá váló emberek és családjaik számára országos és helyi önkormányzati szinteken egyaránt.
  5. Az Egyesület által folytatott, közfeladatok ellátásához kapcsolódó, a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítését elősegítő:
  • érdekérvényesítő,
  • közérdekű szolgáltatások szervezését és nyújtását végző,
  • rehabilitációt támogató,
  • érdekvédelmi,
  • a fogyatékossággal kapcsolatos közérdekű, közhasznú Információkat nyújtó tevékenységre a jelen Alapszabályi rendelkezések elfogadásának időpontjában hatályos, következő jogszabályok adnak az Egyesület számára felhatalmazást:

a.) Magyarország Alaptörvénye hitvallás: „valljuk, hogy az emberi lét alapja a méltóság.” „valljuk, az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”

b.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 1. §. I. fejezet, Alapelvek 2.§ (1) (4) bekezdés, 3.§. I. Fejezet Értelmező rendelkezések 4.§ a), b), c) pontjai, III. Fejezet 12.§ (3) pont, IV. Fejezet 19.§, VII. Fejezet 26.§.

c.) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.Törvény: 1.§, 4.§ f) és h.) pontja, 5. § c.) és d.) pontja,8. § g.) pontja,és 18. §-a

d.) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény:1.cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 8. cikk, 9.cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 1/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2 és 3 pontja, 5/c, d, e pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja.

e.) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CIV.Törvény: 38. § (1) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 45. § (1) bekezdése.

f.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet 2. § e.) pontjában, az éves támogatási keretszám meghatározására vonatkozó, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott egyetértési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában.

g.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet 8. § (3) bekezdés a.) pontjában, az éves támogatási sorrend meghatározására jogosult bizottságban, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott döntési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában, illetve a MEOSZ elnöke által meghatalmazott egyesületi képviselő biztosításában.

h.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) (2) bekezdésben az lakás – akadálymentesítési támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem indokoltságának szakmai elbírására a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott személyre szabott szakmai álláspont kialakítását elősegítő, a tagegyesület működési területén végzett helyszíni környezettanulmányok végzésében, a MEOSZ megalapozott szakmai álláspontjának alátámasztása érdekében.

III.

A KÖZHASZNÚSÁG FŐ KÖVETELMÉNYEI

1.) Az Egyesület közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nem csak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve.

2.) Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján, székhelyének hirdetőtábláján, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza.

3.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, pártokat nem támogathat, azoktól támogatást nem fogadhat el, nem állíthat, és nem támogathat országgyűlési, megyei önkormányzati és európai parlamenti képviselő jelöltet.

4.) Az Egyesületnek előzőkben írt feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell.

5.) Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevétel jogszabályban meghatározott arányát.

6.) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja.

7) Az Egyesület tevékenységét működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembe vételével, fokozatosan teljesíti ki.

IV.

AZ EGYESÜLET TAGJAI

A tagság keletkezése, megszűnése

(1) Az Egyesület tagjai lehetnek: természetes személyek.

  1. a) Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan mozgássérült (mozgáskorlátozott, mozgásfogyatékos vagy más fogyatékossággal élő) személy, akinek állapota egyenjogú társadalmi részvételét bármilyen formában korlátozza vagy csak átlagon felüli erőfeszítések árán, avagy sajátos eszközök és eljárások alkalmazásával teszi lehetővé.
  2. b) A cselekvőképességgel nem rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit törvényes képviselőjük révén gyakorolják.

(2) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, akik és amelyek tevékenységükkel és/vagy anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni, ha kinyilvánítják egyetértésüket az egyesület céljával, hajlandóságukat a vállalt kötelezettségek teljesítésére.

(3) A cselekvőképtelen, valamint jogi személyek és közösségek jogaikat és kötelezettségeiket (törvényes) képviselőjük révén gyakorolják.

(4) A természetes személy egyesületi tagsága a tag önkéntes belépése alapján keletkezik, a belépési nyilatkozat kitöltésével és az Egyesület Elnöke részére megküldésével. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elnök általi elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökhöz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. A döntést annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

(5) Az egyesületi tagság megszűnik: a tag kilépésével (indok megjelölése nélkül is kiléphet, tagsági viszonya a kilépést bejelentő írásbeli nyilatkozatának az Egyesület Elnökségéhez ékezése napján szűnik meg) halálával, a tagok sorából való törléssel, illetve kizárással.

(6) Az Elnökség az egyesület tagjai közül törli azt, aki a Küldöttgyűlés által előírt tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából – annak esedékessége után -1 (egy) éven át nem tesz eleget felhívás és a következményekre történő figyelmeztetés ellenére az abban foglalt határidőben.

(7) Az egyesület Küldöttgyűlése kizárhatja a tagok sorából azt, aki közösségellenes magatartást tanúsít, akit a bíróság szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt, vagy egyébként magatartásával, nyilatkozataival veszélyezteti az Egyesület feladatainak megvalósulását, kedvező társadalmi megítélését.

A kizárási eljárást az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság indítványa alapján a küldöttgyűlés folytatja le. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait a kizárás kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásban (postai úton, e-mailben) közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a kizárás kezdeményezéséről szóló értesítés megküldését követő 5 napon belül a védekezését és bizonyítékait írásban (postai úton, e-mailben) előadja. A küldöttgyűlés a kizárásról a soron következő ülésen dönt. A taggal a Küldöttgyűlés indoklással ellátott kizáró határozatát írásban (postai úton- e-mailben) közölni kell. A kizáró határozat ellen a kizárt tag, valamennyi tag, vezető tisztségviselő és felügyelő bizottsági tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat.

.

(8) A tagok jogai

  1. Részesülhetnek az Egyesületnek a tagok számára nyújtott szolgáltatásaiból.
  2. A természetes személyek a Küldöttgyűlésen szavazati, tanácskozási, felszólalási egyébként észrevételezési, javaslattételi választó joggal rendelkeznek.
  3. Kizáró ok hiányában (teljes cselekvőképtelenség, büntetett előélet, összeférhetetlenség) az egyesület bármely tisztségére és küldöttnek megválaszthatók.
  4. Az egyesület tagjai bármely egyesületi szerv vagy tisztségviselő jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítése iránt keresetet terjeszthetnek elő – 30 napon belül – a bíróságnál.
  5. Az egyesület tagja, ha mozgássérültsége akadályozza, hogy a Küldöttgyűlésen részt vegyen, a Küldöttgyűlés tárgysorozatán szereplő napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait az Elnökségnek az ülés időpontjáig írásban is megteheti. Véleményét a Küldöttgyűlésen ismertetni kell.
  6. Az egyesület természetes személy tagjai lakókörzetükben, az egyesületi célok megvalósítása érdekében, az egyesület Elnökségének jóváhagyásával helyi (területi) csoportot hozhatnak létre.
  7. A Küldöttgyűlésen a tagok jogaikat a csoportgyűlés által megválasztott küldötteik által gyakorolják.

(9) A tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagjai kötelesek az alapszabályt, a Küldöttgyűlés, illetve az

Elnökség törvényes rendelkezéseit betartani.

  1. Az egyesület tagjai lehetőségeik, képességeik és szándékaik szerint vesznek részt és működnek közre az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában, az egyesület szervezeti életben. A rendes tagok kötelesek az Elnökség által évente megállapított tagdíjat megfizetni.

A tagdíj összegét a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésekor köteles az tagdíjat megfizetni egyösszegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján.

 

  1. Az egyesület mozgássérült és fogyatékos tagjai kötelesek – lehetőségeihez mérten – képességeik feltárásával, fejlesztésével, kibontakoztatásával önmaguk társadalmi beilleszkedését előmozdítani.

 

(10) Az egyesület pártoló tagjai lehetnek természetes személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek.

  1. a) A pártoló tagság a belépési nyilatkozatnak az Egyesület Elnökéhez történő megküldésével és annak elnök általi elgogadásával keletkezik, A cselekvőképtelen, a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem rendelkező pártoló tagokat törvényes képviselőjük képviseli. Az alapszabály tagság megszűnésére vonatkozó rendelkezései a pártoló tagság megszűnésére is alkalmazandóak.
  2. b) A pártoló tagok joga, hogy részt vegyenek az egyesület tevékenységében, részesüljenek az Egyesület által nyújtott információkban, részt vegyenek programjaikban.
  3. c) A pártoló tagok kötelessége, hogy teljesítsék az általuk felajánlott támogatást.
  4. d) A pártoló tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, egyesületi tagságra, tisztségre (küldött, elnökségi tag, elügyelő bizottsági tag) nem választhatók.

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  • Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat általában anyagi ellenszolgáltatás

nélkül kötelesek elvégezni. Szükséges kiadásaik megtérítését az egyesület pénzeszközeiből igényelhetik, a hatályos pénzügyi rendelkezések szerint. A Küldöttgyűlés az elnök és helyettese javára a területi csoportok vezetői, valamint az Egyesület valamely tevékenységi körében rendszeresen foglalkoztatott munkatársai tisztségviselők részére tiszteletdíjat, jutalmat állapíthat meg – az Egyesület vagyoni helyzetének függvényében.

 

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú

szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

  • A legfőbb döntéshozó testület (Küldöttgyűlés), valamint az ügyintéző szerv (Elnökség),

továbbá az ellenőrző szerv (Felügyelő Bizottság)) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

  1. a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében

a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

 

  • Nem lehet Felügyelő Bizottság elnöke, tagja, könyvvizsgálója az a személy, aki:
  1. a Küldöttgyűlés illetve elnökség elnöke vagy tagja ( ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  2. közhasznú szervezettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik.
  3. a közhasznú tevékenység célszerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatásokat, szolgáltatásokat és az egyesület által, tagjainak a tagsági jogviszony alapján az Alapszabálynak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást-, illetve
  4. az a)-c) pontokban meghatározott személyek közvetlen hozzátartozója.

 

  • A vezető tisztségviselőket a közgyűlés bármikor visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. A vezető tisztségviselők visszahívására vonatkozó javaslatot bármely tag az Elnökségnél jelentheti be, mely bejelentés alapján az Elnökség 30 napon belül köteles eljárni azért, hogy a visszahívásról döntő Küldöttgyűlés összehívásra kerüljön. A tagsági jogviszony megszűnésével a vezető tisztségviselői megbízatás minden külön eljárás nélkül automatikusan megszűnik.
  • ) Az Egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyv készítendő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre utalást, az elhangzottak lényegét, a megnyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal ellátva a testület döntéseit /határozatok/. Az egyes döntések mellett feltüntetendő a döntést támogatók, és ellenzők száma. A jegyzőkönyvet, az ülést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet két jelenlévő tag hitelesíti, Őket a Küldöttgyűlés bízza meg.
  • Az Egyesület testületeinek ülésén hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten, a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani (K=Küldöttgyűlés, E=Elnökség, FB=Felügyelő Bizottság). A határozatokat évente kezdődő, folyamatosan vezetett sorszámmal, töve a határozathozatal évének, hónapjának és napjának megjelölésével kell nyilvántartani.
  • A Határozatok Tárából ki kell tűnnie a Határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók, ellenzők és a szavazástól tartózkodók, ellenzők számának.
  • Azokat a határozatokat, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak egyes személyekre, vagy szervezetekre, az érintettek számára írásban, az átvétel módját igazoló módon, a rendelkezés meghozatalától számított legkésőbb 8 napon belül tudomásra kell hozni.
  • Azokat a Határozatokat, amelyek az érintett emberek, vagy közösségek számára rendelkezéseket, ismereteket, tájékoztatásokat tartalmaznak, az Egyesület honlapján, vagy más alkalmas módon, pl. az Egyesület hivatalos helyiségeiben történő kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni.
  • A Küldöttgyűlés döntései – az azokat tartalmazó jegyzőkönyvek írásba foglalását követően – az egyesület székhelyén, az irodájában ügyfélfogadási időben megtekinthetők, illetve azokat az Elnökség az ügyfélfogadási időn kívüli időben az Egyesület székhelyén és telephelyén lévő hitetőtábláin kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. Amennyiben az Egyesület tagja személyesen nem tudja felkeresni az Egyesület székhelyét vagy telephelyét, levélben vagy telefonon, faxon, emailen, vagy egyéb más módon tájékoztatást kérhet az Elnökségtől a Küldöttgyűlés döntéseiről, s az Elnökség köteles a szükséges információt megadni. Amennyiben az adott Küldöttgyűlési döntés nem minden egyesületi tagot érint, hanem egy meghatározott személy, vagy személyek egy meghatározott csoportja tekintetében hoz döntést, az Elnökség köteles a küldöttgyűlési jegyzőkönyv illetve a döntés írásba foglalását követően arról haladéktalanul írásban közölni, személyes átadás útján vagy postai úton (ajánlott és tértivevényes levél formában) történő kézbesítés útján az érdekelt személyt vagy személyeket.
  • Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület bármely tagja betekintést nyerhet azzal, hogy az Egyesületi ügyintézés menetének szükségtelen zavarása nélkül köteles igényelni, illetve tekinthet be az iratokba. Az Elnökséghez, vagy az Elnökség bármely tagjához intézett ilyen irányú megkeresés, igény esetén az Elnökség köteles az iratokba való betekintést az igény bejelentésétől számított legkésőbb 8 napon belül. lehetővé tenni.
  • Az Egyesület beszámolói nyilvánossága a Közgyűlés döntéseinek nyilvánossága módjával egyezik meg azzal az eltéréssel, hogy a beszámolókról külön nyilvántartást ( mint pl. a határozatok könyve) vezetni nem kell. Az Egyesület számviteli törvény szerinti mérlegét és eredmény-levezetését, továbbá a beszámolóját a közgyűlés elé kell tárni legkésőbb a gazdasági évet követő év május 31. napjáig.
  • Az Egyesület, mint szervezet működésének módjáról ( mint pl. ügyfélfogadás rendje, Közgyűlések, elnökségi ülések időpontja, a tisztségviselők személye és elérhetőségei) a szolgáltatásai) mint például rendezvényeken való részvétel, tanácsadás, érdekérvényesítési lehetőségek) igénybe vételének módjáról és lehetőségeiről való tájékoztatásról, nyilvánosságról a székhelyén és telephelyén található hirdetőtáblákra történő kifüggesztés útján gondoskodik.
  • Az Egyesület döntéseit, határozatait, működését érintő kérdéseket a székhelyén hozza nyilvánosságra, törekszik arra, hogy az interneten honlapot hozzon létre, s a költséghatékonyság elve alapján is itt mindenki számára elérhetővé tegye ezeket az információkat.

VI.

A KÜLDÖTTGYŰLÉS

  • Az egyesület legfőbb szerve a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlést a területi csoportok gyűlésein választott küldöttek alkotják. A területi csoportok 50 egyesületi tag után egy küldöttet választanak az Egyesület Küldöttgyűlésébe azzal, hogy a kevesebb, mint 50 egyesületi taggal rendelkező csoportok is jogosultak 1 fő választására. Amennyiben a küldött tisztsége bármely okból ( lemondás, egyesületi tagságból kilépés, halál, a kizáró ok bekövetkezése) megszűnik, helyette új küldöttet kell választani.
  • A Küldöttgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
  • A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  1. Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása, kétharmados többséggel.
  2. az egyesület elnökének, elnökhelyettesének, az Elnökség további 6 tagjának a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, továbbá az egyesületet az Országos Szövetség Küldöttgyűlésében képviselő küldötteknek 5 évre történő megválasztása, visszahívása.
  3. A Mozgáskorlátozottak Egyesületinek Országos Szövetségéhez való csatlakozás, illetve az abból való kiválás kimondása.
  4. Az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének kimondása.
  5. Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Fegyelmi Bizottsági beszámolójának megtárgyalása, elfogadása.
  6. Az Egyesület éves számviteli beszámolójának és mellékleteinek, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása.
  7. Az elnökségi tag fegyelmi ügyében határozathozatal, egyesület tagjának kizárása az Elnökség és a Felügyelő Bizottság indítványa alapján.
  8. Vállalkozási tevékenység elindítása, intézmény, alapítvány alapítása.
  9. A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
  10. Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt.
  11. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  12. Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal, illetve amelyben a döntést magának fenntartotta.

 

  • Az Egyesület Küldöttgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni.
  • Az elnök köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
    3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
    4. erre az Elnökség határozata szerint szükség van,
    5. a Felügyelő Bizottság, vagy az Országos Szövetség Felügyelő Bizottsága indítványozza,
    6. a tagság vagy küldöttek egytizede – az ok és a cél megjelölésével írásban kérik,
    7. a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészség javaslatára, illetve a bíróság döntése alapján.

Az a, b, és c. pontban foglalt az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  • A Küldöttgyűlést az Egyesület Elnöke hívja össze. A napirendet és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívót a Küldöttgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal írásban, igazolható módon ki kell küldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). (Ectv. 37. § (2) a) pont]

A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra kell hozni.

A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

  • A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A küldöttgyűlés a nyilvánosságot csak külön jogszabályban meghatározott esetekben korlátozhatja. Akkor határozatképes, ha a Küldöttgyűlésen a küldöttek többsége jelen van. Ha a Küldöttgyűlésen a küldöttek a határozatképességéhez szükséges számban nem jelennek meg, akkor 15 napon belül újabb Küldöttgyűlést kell tartani azonos napirenddel, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében. Erre az első küldöttgyűlés meghívójában a meghívottakat figyelmeztetni kell. Amennyiben a megismételt Küldöttgyűlés új napon kerül megtartásra, úgy valamennyi küldöttnek ismételt meghívót kell küldeni, melynek a távolmaradás jogkövetkezményére szóló figyelmeztetést tartalmaznia kell.

 

  • A Küldöttgyűlést az Egyesület elnöke, vagy az Elnökség által felkért más személy vezeti A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Küldöttgyűlés kétharmados többségének egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez való csatlakozáshoz, az Országos Szövetségből való kiváláshoz, az Alapszabály elfogadásához, módosításához, az Egyesület megszűnésének, beolvadásának kimondásához. A kétharmados többség a Küldöttgyűlésen részvevő szavazásra jogosultak kétharmadának egybehangzó akaratnyilvánítását jelenti.

 

A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

 

  • A Küldöttgyűlés minden tagjának egy szavazata van.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

  • A Szavazatszámláló és Mandátumvizsgáló bizottság elnökét és két tagját az egyesület

Elnöksége kéri fel és a megbízatást a Küldöttgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. A Mandátumvizsgáló bizottság feladata a Küldöttgyűlésre érkezők, a szavazati joggal rendelkezők számbavétele, a Küldöttgyűlés határozatképességének megállapítása. A szavazatszámláló bizottság feladata: közreműködés a nyilvánosan leadott szavazatok összeszámlálásában és a titkosan leadott szavazatok összeszámlálása.

VII.

AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE

 

  • Az Elnökség a Küldöttgyűlés által öt évre választott – általa visszahívható – elnökből, és 7 elnökségi tagból áll.
  • Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  • Az Elnökség az egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve. Gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról. Az Elnökség a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
  • Az Egyesület vezető tiszségviselői:

 

Az egyesület elnöke: Koroknay Károly

anyja neve: Tóth Katalin

Lakcím: 3907 Tállya Vörösmarty út 18.

Az elnökség tagjai: Bodovics Ferencné

szn.:Gergely Mária,

anyja neve: Dobler Mária,

lakhely: 3926 Taktabáj Alkotmány út 37.

Borbás Imréné

szn: Szilvássy Margit

anyja neve: Kerékgyártó Margit

Lakcím: 3906 Golop Rákóczi út 48

Majoros Miklósné

anyja neve: Bednárik Gizella

Lakcím: 3917 Bodrogkisfalud, József Atilla utca 31.

Fercsák Sándorné

szn: Juhász Terézia

anyja neve: Halász Terézia

Lakcím: 3931 Mezőzombor Kölcsey út 56

Galgóczi Ferencné

szn: Sefcsik Katalin

anyja neve: Vajda Anna

Lakcím: 3902 Ond Petőfi út 12

Szaniszlóné Tóth Ágnes

szn: Tóth Ágnes

anyja neve: Tóth Margit

Lakcím: 3900 Szerencs Kölcsey út 7

Fincziczki Istvánné

szn: Csonka Mária

anyja neve: Nagy Erzsébet

Lakcím: 3900 Szerencs Kossuth köz 3/1

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  • Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen:
  • a Küldöttgyűlés két ülése közötti időben az egyesületi munka vezetése, az egyesületi munka érdekében szükséges meghatározó súlyú döntések meghozatala;
  • az Egyesület Szervezeti és Működési szabályzatának elfogadása
  • az Egyesület Küldöttgyűlése által létrehozott intézmények, alapítványok és vállalkozások tekintetében a fenntartói, alapítói, tulajdonosi, felügyeleti jogok gyakorlása;
  • az Elnökség éves munkatervének, az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, az éves gazdasági beszámoló és mellékletének előzetes megtárgyalása;
  • döntés olyan megállapodások engedélyezéséről, amelyek az Egyesület anyagi eszközeinek felhasználásával járnak, kivéve azokat, amelyek nyertes pályázatokhoz kapcsolódó támogatási szerződésekben foglalt feladatok teljesítéséhez szükségesek;
  1. tagdíjmentességek engedélyezése; A tagdíj, a pártolói vagyoni hozzájárulás összegének megállapítása.
  • az Elnökség tagjának felfüggesztése fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén döntés – a kizárást kivéve – az egyesületi tag fegyelmi ügyében, az Etikai Bizottság indítványa alapján;
  • az Országos szövetség valamely szerve, vagy tisztségviselője alapszabályszerű határozatának, állásfoglalásának, felkérésének mérlegelése és végrehajtásának megszervezése;
  • az Országos Szövetség valamely szervei elé terjesztendő különösen jelentős javaslat, kérelem előzetes megtárgyalása, továbbterjesztésére történő elfogadása;
  • a Küldöttgyűlés elé terjesztendő kérdések, javaslatok megvitatása, a Küldöttgyűlés határozatai végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, a tisztségviselők beszámoltatása, döntés a Küldöttgyűlés összehívásáról, helyéről, idejéről, napirendjéről.
  • döntés a tagok törléséről
  • döntés alkalmazotti státusz létesítéséről, megszűntetéséről,
  • feladata, hogy figyelemmel kísérje az Egyesület Közhasznú minősítése feltételeit, és a közhasznúság feltételeinek megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye, ideértve a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását is.
  • felhatalmazást ad utalványozási jog gyakorlására,
  • a tagság nyilvántartása,
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
  • döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  • döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
  • Az Elnökség üléseit legalább évente kétszer tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Határozatképességéhez tagjai többségének jelenléte szükséges. Az Elnökséget az elnök hívja össze tíz nap időközzel, a meghívónak postai vagy elektronikus úton történő közlésével.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra kell hozni.
Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

  • Az Elnökség köteles végzett munkájáról, írásban a Küldöttgyűlésen beszámolni.

VIII.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

(1) Az egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely a Küldöttgyűlés által öt évre választott elnökből és két tagból áll, a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, általa visszahívható. A Felügyelő Bizottság testületként működik.

(2) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól, pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irattárába betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3) A Felügyelő Bizottság elnöke az Egyesület vezető testületeinek (Küldöttgyűlés, Elnökség) ülésén) tanácskozási joggal részt vehet.

(4) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a) a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény /mulasztás/ történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezetőszerv döntését teszi szükségessé,
  2. b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

(5) Az intézkedésre jogosult testületet /vezetőszervet/ a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület /vezetőszerv/összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(6) Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet /ügyészség/.

(7) A Felügyelő Bizottság működése:

  1. a) A Felügyelő Bizottság (B) köteles az Egyesület tevékenységét évente legalább egy alkalommal megvizsgálni és arról az Elnökséget és a Küldöttgyűlést tájékoztatni. Egyébként a Felügyelő Bizottság, mint testület, éves munkatervben rögzíti a tárgyév során általa lefolytatandó általános vagy célirányos vizsgálatainak tervét. A munkatervben előirányzott célvizsgálatok lefolytatását az FB elnöke szervezi meg.
  2. b) Amennyiben az Egyesület, az Elnökség, vagy vezető tisztségviselők tevékenységével összefüggésben a Felügyelő Bizottsághoz bejelentés ékezik, e testület dönt általános vagy célvizsgálat lefolytatásáról.
  3. c) Az FB vizsgálatról jegyzőkönyv készül, amelyben a vizsgálat eredményét, a javasolt intézkedéseket is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv az Egyesület Elnökének bemutatandó. Az elnök a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt tehet, amelyet vagy záradékként kell a jegyzőkönyve vezetni, vagy ahhoz mellékelni.
  4. d) A Felügyelő Bizottság a vizsgálatokhoz az Egyesület költségére külső szakértőket is igénybe vehet.
  5. e) A Felügyelő Bizottság évente két alkalommal, egyébként szükség szerint tart ülést, amelyet a Bizottság elnöke hív össze, tíz napi időközzel, a napirendet is tartalmazó meghívónak postai, vagy elektronikus úton történő közlésével. Az FB ülései nyilvánosak. A terület határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent. Az FB, mint testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az FB ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvbe bele foglalandók a testület által hozott döntések.

(8) A Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg.

(9) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.(Ptk.3:26 (2) bek.)

IX.

AZ EGYESÜLET TERÜLETI (HELYI) CSOPOTJAI

  • Az egyesület természetes személy tagjai az egyesület egyetértésével saját önszerveződő

kezdeményezésük, tevékenységük alapján területi csoportokat hozhatnak létre olyan nagyobb településre és vonzáskörzetéhez tartozó meghatározott településekre kiterjedő hatáskörrel, ahol a csoport működésének személyi és tárgyi feltételei adottak. A területi csoport legkevesebb 30 taggal hozható létre. Elnevezésében utalni kell a működése hatókörére, elhelyezkedésének, székhelyének vagy tájegységének megjelölésével. A területi csoport megalakulásával nem válik jogi személlyé. A területi csoport saját tagjai közül küldöttet választ. Az így képviselőjüknek tekintendő személy a területi csoport megalakulását, illetve a megválasztását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenti. A bejelentés tudomásul vételét az Elnökség a soron következő ülésén határozatba foglalja azzal, hogy amennyiben Küldöttgyűlés, vagy annak összehívása időben hamarabb történne, akkor soron kívüli Elnökségi ülést kell tartani a tudomásul vétel érdekében és az új területi csoport, illetve küldöttjének személyét a Küldöttgyűlés összehívásának, illetve megtartásának során figyelembe kell vennie (vagyis az új területi csoport képviselőjének a Küldöttgyűlésen már teljes jogú küldöttként lehetőséget kell adni a megjelenésre). Működési területén az egyesület szervezeti egységeként segíti elő az Egyesület céljainak, feladatinak megvalósítását.

  • A területi csoport feladata, hogy működési területén megvalósítsa az egyesület céljait.

Különösen a következők tartoznak a feladatai közé:

  • Kapcsolatot tart az egyesület tagjaival, figyelemmel kíséri helyzetüket.
  • Kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal, járási és helyi hatóságokkal és civil szervezetekkel annak érdekében, hogy a mozgásfogyatékos emberek érdekei az ő tevékenységük során ne szenvedjenek csorbát, az önálló életvitelüket, közösségekben részvételüket, emberi és állampolgári jogaik érvényesülését, a szolgáltatásokhoz hozzáférést segítő és akadálymentes környezeti feltételek kialakuljanak.
  • Kérelemre eljár mozgásfogyatékos emberek egyéni ügyeiben, közreműködik sajátos szükségleteik minél teljesebb kielégítése érdekében.
  • A feladatok megoldását szolgáló bevételeket gyűjt, pályázatokon vesz részt.
  • Formálja a helyi közvéleményt. Ennek érdekében kapcsolatot tart a tömegkommunikációban dolgozó munkatársakkal, akciókat szervez,
  • A mozgásfogyatékos emberek javát szolgáló szociális, kulturális, sport szolgáltatásokat, rendezvényeket, akciókat szervez, közreműködik más szervezetek ilyen irányú tevékenységében.
  • Tájékoztatja az érintetteket és a környezetükben élőket mindazon ismeretekről, amelyek a mozgásfogyatékos emberek szociális biztonságát, rehabilitációját, önálló életvitelét, emberi és állampolgári jogainak érvényesülését, életminőségük javítását szolgálják.
  • A területi csoportok részt vesznek az egyesületi vagyon kezelésében, megóvásában és gyarapításában. Adományt gyűjthetnek az erre vonatkozó szabályok szerint.
  • A területi csoport tevékenységét a működési területén élő tagok csoportgyűlésén határozzák meg. A csoportgyűlés csoportvezetőt és a szükséges számú elnökségi tagot választ a napi feladatok elvégzésére, megválasztja a küldötteket az egyesület Küldöttgyűlésébe. A területi csoport évente legalább egyszer tart ülést, amelyre a tagokat a helyi média útján hívja meg. A csoportgyűlésre egyebekben az egyesületi Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
  • A területi csoportok tevékenységét az egyesület elnöke felügyeli asz egyesület irodája közreműködésével. Az egyesület elnöke a csoportok tevékenységének összehangolása, tevékenységük működésének javítása érdekében a csoportvezetők számára szükség szerint tanácskozást tarthat.

X.

AZ EGYESÜLET ELNÖKE

 

  • Az elnök feladatai:
  1. képviseli az egyesületet,
  2. felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért,
  3. beszámol az Egyesület tevékenységéről a Küldöttgyűlés, az Elnökség és az Országos Szövetség Elnöksége előtt,
  4. kapcsolatot tart az Elnökség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik az Országos Szövetség, a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozataival összhangban legyenek,
  5. kapcsolatokat tart fenn az egyesület, valamint állami, önkormányzati, civil-és gazdálkodó szervezetek között,
  6. vezeti a testületi üléseket,
  7. gyakorolja az utalványozási jogkört
  8. munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület alkalmazottai tekintetében
  9. megválasztja az egyesület titkárát
  10. dönt a tag felvételéről
  11. eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az egyesület más szerve hatáskörébe
  • Az egyesület elnöke jogosultsága egyes elemeit tartósan vagy esetileg a vezetőség egyetértésével más elnökségi tagra, különösen az elnökhelyettesekre átruházhatja írásban.

XI.

AZ EGYESÜLET ELNÖKHELYETTESE

Az elnök helyettest az elnök választja vagy a küldött gyűlés tagjai közül.

Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnökség meghatározott eseti- vagy tartós feladatok ellátására is megbízhatja az elnökhelyettest.

XII.

AZ EGYESÜLET TITKÁRA

A titkár feladatai:

  1. Iratkezelés, bizonylatok kezelése
  2. Pénzkezelés az elnökség által elfogadott pénzkezelési szabályzattal összhangban
  3. Az egyesület jelentéseinek hozzáférhetővé tétele
  4. Közreműködés az elnökségi ülések előkészítésében, illetve a döntések gyakorlati végrehajtása
  5. Közreműködik az felügyelőbizottsági ülések előkészítésében
  6. Az egyesület működése során szükségessé váló szerződéskötések előkészítése
  7. Pályázatfigyelés, pályázati anyagok előkészítése, benyújtása, adminisztrációja
  8. Az egyesület napi gazdálkodásával kapcsolatos feladatok végrehajtása

A titkár tevékenysége során mindenben az elnökség döntéseinek végrehajtójaként jár el.

XIII.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

(1) Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Eredményét nem oszthatja fel, azt csak közhasznú céljainak fejlesztésére, megvalósítására fordíthatja.

(2) Az Egyesület vezető tisztségviselőit, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által a tagjának a tagsági jogviszonyalapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő juttatás kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(3) Az egyesület bankszámlája, illetve pénztára felett a rendelkezési jogot, a törvényes képviseletet ellátó elnök, az egyesület hatályos gazdasági és pénzügyi szabályzatában foglalt részletezés szerint gyakorolja.

(4) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, erre tekintettel Befektetési Szabályzatot nem alkot.

XIV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

(1) A működés során szükségessé váló részletszabályokat az Elnökség szükség szerint alkotja meg. Az Elnökség az Alapszabály keretein belül szervezeti és működési szabályzatot is alkothat

(2) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezéseit, továbbá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az Egyesület hivatalos megjelenése során bélyegzőt alkalmaz.

(4) Az Egyesület hivatalos megjelenése során alkalmazott arculatával, logójával, nyomdai, vagy vizuális megjelenésével kapcsolatos döntés előkészítése az Elnökség hatáskörébe, jóváhagyása a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.

 

Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a korábbi létesítő okirat VII. (4), XI. pontjának változása adott okot.

 

Alulírott dr. Drótár Éva ügyvéd, ellenjegyzésemmel igazolom, hogy a jelen Alapszabályban dőlt és félkövér betűtípussal szedett rendelkezések megfelelnek a 2017. május 02.napján megtartott küldöttgyűlésen hozott határozatok alapján elvégzett módosítások tartalmának, a létesítő okirat módosításokkal egységes szerkezetének.

 

Szerencs, 2017. május 02.

 

Koroknay Károly

elnök

 

Készítettem és Ellenjegyzem Szerencsen, 2017. május 02.